Rég volt ihletem és időm írni, mert elég rendesen behavazódtam. Beindult elég sok minden az életemben, még rendszeresebbé váltak a meditációk és ez a fajta világ iránti vágyam...

Ahogy a címben is leírtam, nincs visszaút... több, mint egy éve kezdtem el a meditálást napi szinten gyakorolni, ahogy ez beépült az életemben, nyugodtság, béke és egyre nagyobb szeretet és elfogadás a környezetem iránt  kezdte átvenni az uralmat felettem, KIVÉTEL: a családom.

A Család az egyik legdurvább kiképzőtábor ilyen téren, ha velük jól kijössz minden szinten és mindenkivel, akkor sikerült elérned egy olyan szintet, amit ki tudsz vetíteni a külvilágra. Mivel annyiféle egyéniséggel találkozol, akiket elég jól ismersz és nem restellsz előttük, olyan dolgokat mondani vagy kinyilvánítani, amit esetleg máshol nem tennél. Erről majd máskor írok még.

Most inkább azt boncolgatnám, hogy miért nincs visszaút. Szerintem persze és amit én tapasztalok és érzek.

Látsz, hallasz, érzel dolgokat a világban...rájössz, hogy a világ nem csak abból áll, hogy dolgozol, eszel, bulizol, családot alapítasz, élsz, majd meghalsz. Ez azért így leírva is elég kevéske.
Amit látsz, hallasz és érzékelsz néha nem olyan dolgok, amiket meg tudsz fogni, mint például az iránytű. Bárhogy forgatod, de mindig északnak fog állni a tű, de mi állítja be északra? Jó, tudjuk a mágnes, de látod? Nem, mégis hiszel benne....akkor most, hogy is van ez?!

Amit ebből ki akarok hozni, hogy nem kell mindig mindent megfogni, hogy tudjuk vagy elhiggyük, hogy valami létezik. Előbb, ha fejlődünk AZ ÚTON, meg fogod tapasztalni.

Itt jön AZ ÚT, amihez nem bakancs kell, hanem Te, a Lelked és Szíved. Ez olyan, mint, amikor elmész a hegyekbe és jól beleszívsz a levegőbe, élvezed a tájat, a kirándulást, akkor mindig vissza fogsz vágyódni oda, mert valami különleges csodában, a várostól eltérő rezgésekben volt részed.

Ugyan ez a spiritualitással, csak itt lelked, szellemed utazik és nyit egy láthatatlan világba, amit te csak úgy érzel, hogy egy meditáció után boldogabb, nyugodtabb, békésebb és ragyogóbb vagy (az utóbbit nem Te érzed, hanem a külvilág).

Hogy mi a nem létező visszaút, hogy lelked megszokja azt a világot/kirándulást, ha huzamosabb ideig csinálod, akkor hozzászokik és komolyan mondom, ha nem csinálom pár napig LELKIismeret furdalásom lesz, hogy valamit nem csináltam, valami hiányzik. (milyen gyönyörű ez a magyar nyelv, hogy itt is kitűnik a szó és jelentés összhangja)

Egyre jobban vágyódom a nyugalomra, a szép dolgokra és, amikor elmegyek szórakozni, már inkább megfigyelem az embereket, persze, ha nem sikerül többet innom a kelleténél. Ezek mellett, egyre több olyan emberrel találkozom, akik belevisznek a jóba, tanítanak és továbbfejlődök. Itt jön a "gond", néha meg nem értett embernek érzem magam, de hála Istennek, nem egyedül járok ezen a "túrán", mindig vannak akikkel lehet "barangolni. Mindenkinek más van a "tarsolyában" és néha, amikor megállunk egyet csevegni, akkor mindenki megosztja milye van mit/miről tud.

(pozitívan) Érdekes világ ez, remélem, hogy előbb utóbb az ember megtalálja női bandukoló társát is, akivel nem csak testi, hanem még annál is nagyobb lelki párok/kalandorok tudnak lenni.

Néha, rámtőr egyfajta félelem, az ismeretlen miatt, jobb lenne, maradni a fenekemen, élni a MEGSZOKOTT életet, de emiatt teremtődtünk vajon meg?

"Soha ne érd be a középszerűséggel, mert az az élet ellen való bűn. Sose kérd, hogy kockázatmentes legyen az élet, és sose keresd a biztonságot, mert azzal a halált keresed. Sok ember döntött úgy, hogy egyszerűen csak él a Földön, biztonságban, és nem vállal semmilyen kockázatot, sohasem zuhannak a mélybe, és sohasem emelkednek fel a magasba. Az életük unalmas, szürke, monoton, egy szürke világban élnek színek nélkül - számukra nem létezik szivárvány." (Osho)

De mindig rájövök, hogy nem szabad megállni, tovább kell menni, hisz (TÖBBSZÖR)
részeg voltál már, talán hánytál is már
ültél a belváros közepén egy padon
dohányoztál vadul és nem foglalkoztál az egészségeddel
szétstresszelted már az agyad és emiatt enyhe egészségbéli tüneteid is lehetnek
DE!
szórakoztál, alkohol nélkül huzamosabb ideig? Vajon miért iszol? Normális ez?
milyen gyakran jársz kirándulni, milyen sűrűn hallgatod a madarakat, a fákat
milyen gyakran vagy egyedül a természetben, csak TE MAGAD a TERMÉSZETTEL, amikor magadat hallgatod meg, talán a szíved szeretne megszólalni és Hozzád szólni, de a sok zajtól nem hallod...
milyen gyakran szívsz mélyeket a friss tiszta levegőből (amit megérdemelsz és ingyen van)?
milyen gyakran vagy nyugodt, kiegyensúlyozott, egészséges a nagy rohanásban? és van időd magadra?

"Az élet értelme az, hogy csak élj.
Ez annyira egyszerű és olyan nyilvánvaló. És mégis, mindenki rohan össze-vissza a nagy pánikban, mintha saját magunk megvalósításán kívül szükségünk lenne másra."

"The meaning of life is just to be alive.
It is so plain and so obvious and so simple. And yet, everybody rushes around in a great panic as if it were necessary to achieve something beyond themselves."

Alan Watts

Így én azt mondom zárszóként: Állj le a rohanással és kezd el élvezni az "túrádat"!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.